<<Vissza
   Termálvíz hasznosítás és annak jövője


Az 1970-es évek végén bekövetkezett olajár robbanás felgyorsította a más, nem fosszilis, energia hordozók keresését és felhasználásuk növelését. Ezen más energia hordozók egyike a termálvíz (továbbá a szél a nap és a biomassza), melyből a földhő hasznosítható. Magyarországon, földrajzi helyzetéből is adódóan (Kárpát medence), jelentős mennyiségben áll rendelkezésre ez az energiaforrás. Alkalmazását gyorsította, hogy az 1980-as években az állam, a vele kiváltott olajmennyiséggel arányos, vissza nem térítendő támogatással segítette felhasználását. A szélesebb körű alkalmazást az is lehetővé tette, hogy a földgáz és kőolajkutatás során jelentős számú kutató fúrást végeztek, és az ezek során lemélyített meddő kutak nagy része kisebb munkával termálkúttá volt alakítható. Zömében ezek átalakításával, ezekre épülve, alakultak ki a ma is üzemelő termálvíz fűtő rendszerek.

A felhasználás jelentős része mezőgazdasági, ahol növényházak, fóliasátrak, állattartó épületek, gombatermesztő épületek, szemestermény-, fűszer-, gyógynövény szárítók és egyéb gazdasági épületek fűtése történik termálvízzel. Ezen építmények egy részében primőr zöldséget, illetve virágot termelnek. Ma, az EU-ba való belépés és a piacnyitás után, ezek a termelők tudnak még versenyezni a mediterrán országokból érkező termékekkel.

A termálvíz alkalmazásának megítélése kezdettől fogva ellentmondásos. Az ellenzők elsősorban környezetvédelmi érveket hangsúlyoznak. Tény, hogy a termálvizek jelentős mennyiségű sót tartalmaznak, jelen van a vizek egy részében fenol és magas a vizek oxigén igénye. A kitermelt vizek elhelyezése, rövidebb-hosszabb idejű tározás után, csak élő vizekbe (Tisza, Körösök, Maros) lehetséges, melyek élővilágát, az ellenzők szerint, a termálvíz károsítja, valamint a nem megfelelően használt víz hőszennyezést okoz. Véleményük szerint a talajba szivárgó termálvíz károsítja a felszín alatti vízkészleteket.

A támogatók energetikai, gazdaságossági és szintén környezetvédelmi érveket sorakoztatnak fel igazuk bizonyítására. Elsőként azt, hogy 1,0 m3 termálvíz megfelelő lehűtésével kb. 6,0 m3 földgáz elégetésekor keletkező hőmennyiséggel egyenlő energia nyerhető. Így a termálvíz alkalmazásával jelentős mennyiségű földgáz takarítható meg. Mivel a termálvízből kinyert hőenergia ára a földgáz árához viszonyított, de annál alacsonyabb, használata gazdaságos. Ellentétben a földgáz használatával, nem keletkeznek a levegőt szennyező káros anyagok (széndioxid, szénmonoxid) melyek kibocsátható mennyiségére országonként kvóták vannak, amiket nemzetközi egyezményekben határoztak meg.

Mindkét tábor egyező véleménye, hogy a jelenlegi műszaki felkészültség alapján, a termálvíz gazdaságosan nem tisztítható.

Megbízható, tudományos kutatásokkal alátámasztott vizsgálati eredmények nem állnak rendelkezésre a termálvíz által okozott környezeti károkról (felszíni, felszín alatti vizek, élővilág). A Kömyezetvédelmi Felügyelőségek az elmúlt években határozatokban kötelezték a termálvíz használókat ilyen vizsgálatok elvégeztetésére. A vizsgálatok még nem fejeződtek be, végleges eredmények még nincsenek.

Az állam és a jogalkotó hozzáállása a termálvíz energetikai célú felhasználásához szintén ellentmondásos. Míg egy oldalról elvárás a megújuló energiaforrások (melybe a termálvíz is tartozik) kapacitásának folyamatos növelése - melyhez vissza nem térítendő támogatást is adnak- addig a másik oldalon a Kormányrendeletben meghatározott szennyvízbírság nagysága olyan magas, hogy értéke, 1,0 m3 termálvízre vetítve, meghaladja a vízből kinyert hőenergiáért kapott árbevételt. Ennek bevezetési határideje 2010. A bírságok kirovása a termálvíz felhasználás befejezését jelentheti, hiszen a földgáz árának addigi emelése nem fogja fedezni ezt a költséget.

A termálvíz hasznosítás szinten tartása és növelése érdekében két irányban kell lépéseket tenni. Az egyik irány mindenféleképpen a környezetre gyakorolt káros hatások tudományos feltárása. Ezek ismeretében tervezhetők a hatások megelőzésére vagy elfogadható nagyságú csökkentésére teendő intézkedések. A hatások egy részét a most folyó környezetvédelmi vizsgálatok fel fogják tárni. A vizsgálatok eredményeit azonban nemcsak rendszerenként, hanem összességükben is értékelni kellene, így levonva az általános következtetéseket és ezek ismeretében meghatározni a közös feladatokat.

Ez utóbbit a termálvíz hasznosítók nem tudják elvégeztetni. Itt központi, állami beavatkozásra van szükség, megfelelő támogatással, kijelölve a kutatásokat végzőket, a határidőket, hogy a hatások ismertek legyenek.

A másik irány a műszaki, melynek keretében kutatni kell a termálvíz tisztítás gazdaságos lehetőségeit és az elhelyezés különféle módjait. Ezek egyike a törvényben megfogalmazott visszajuttatás. Ilyen irányú kutatások már folynak, de ezeket is össze kellene fogni és a jelenleginél nagyobb támogatással gyorsítani.

A kétirányú kutatások elvégzéséhez idő szükséges, s amíg ezek tartanak, biztosítani kell a termálvíz hasznosító rendszerek zavartalan üzemét.

Az eredmények ismeretében lehet felelős döntést hozni a termálvíz hasznosítás jövőjéről.


<<Vissza


    BAREX Kft. - termál energia, szállítmányozás, felszámolás    |    5540 Szarvas, Kossuth u. 18. Tel: +36-66-313-597

Email: info@barexkft.hu