<<Vissza
   A geotermális energiafelhasználás hazai esélyei


A geotermális avagy geotermikus energia felhasználásával ma Magyarországon 7 törvény, 12 kormányrendelet, 10 miniszteri rendelet és 5 utasítás, illetve tájékoztató foglalkozik; mindegyikük érinti a felszín alatti vizek kérdéskörét. Ha egyetlen témakörre ennyiféle szabályozás érvényes, akkor azt gondolhatnánk, hogy a kormányzat a súlyának megfelelően foglalkozik vele, a valóság azonban egészen más. A szakemberek véleménye szerint hiányzik az egységes termáltörvény, pedig nincs az a parlamenti párt, amelyik a törvényalkotás során ne vette volna elő ezt a témát, viszont olyan kormányzat sem volt az elmúlt tizenhárom évben, amelyik úgy köszönt volna Ie, hogy törvényt alkotott volna ezzel kapcsolatban.

Ahol az állami szerepvállalás hiányos, ott általában a civil kezdeményezések erősek. Ennek egyik bizonyítéka a Magyar Geotermális Egyesület nyolc évvel ezelőtti létrejötte. A tudósokat, szakembereket, vállalkozókat tömörítő szervezet megalakulása azt jelzi, hogy a geotermikus energia használóinak és a felhasználás továbbfejlesztőinek érdekérvényesítése nem képzelhető el szervezett együttműködés nélkül. Az egyesület képviselői szerint az ágazat nemcsak nemzetközi összehasonlításban szenvedi el a Iemaradást, hanem hazánknak önmagához képest is volna mit behoznia. Bár születtek új hasznosító létesítmények, a geotermikus energia környezetvédelmi megítélése az utóbbi tíz évben jelentősen romlott. Ehhez hozzájárult, hogy az általában a hatvanas, hetvenes években megnyitott termálkutak nyugalmi vízszintje jobbára csökkent. Ugyanakkor az utóbbi időben ellenkező irányú folyamat is megfigyelhető. A Dél-Alföldön Ievő kutak nagy részében emelkedett vízszint, és máshol több helyen is tapasztalható volt a vízszintcsökkenés mértékének csökkenése. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a vízszintek süllyedése anélkül is megállhat, hogy a vízkiemelés csökkenne. Éppen ezekre a tapasztalatokra hivatkoznak azok a beruházók, akik nehezményezik, hogy a hatóságok mintegy tíz éve megkövetelik az energetikai célra felhasznált termálvizek visszajuttatását a felszín alatti hévíztározókba. Ezt a gyakorlatot ugyan jogszabály nem írja elő, mégis alkalmazzák - kizárólag az energetikai felhasználás esetében.

A Magyar Geotermális Egyesület elnöke, Szita Gábor nem vitatja azt a feltevést sem, hogy a visszasajtolást más környezetvédelmi szempontok is indokolják, hiszen a magas sótartalmú vizek általában károsan hatnak a kisebb és az időszakos felszíni vízfolyásokra, de azt kollégáival egyetemben cáfolja, hogy a nagyobb folyókra (Tisza, Maros, Rába és Körösök) kimutathatóan rossz hatással Ienne a beléjük engedett termálvíz. Az egyesület szakmai véleménye szerint a magas sótartalmú termálvizek elhelyezésének legjobb formája a visszasajtolás, de egyáltalán nem mindegy, milyen tározóba kerül vissza a víz. Könnyen át lehet juttatni a vizet a karsztos, illetve más hasadékos kőzeteken, viszont szerinte a legnagyobb termálvíz-tározóknak számító üledékes homokkövekbe történő visszasajtolás egyelőre műszakilag nem megoldott. Igaz, ellentmond ennek az állításnak az a tény, hogy Hódmezővásárhelyen 1998 óta gond nélkül működik az a rendszer, amely Hódmezóvásárhely önkormányzata és az Aquaplus Kft. közös beruházásának eredményeként jött létre. Itt a 2 ezer méter mélyről érkező termálvizet, amely a geotermikus közműrendszert látja el meleg vízzel, mintegy 1700 méter mélységbe - éppen üledékes kőzeten keresztül - nyomják vissza Kukunczi Mihály, a Magyar Termálenergia Egyesület elnöke szerint nemrég juttatták vissza így az egy milliomodik köbméter vizet.

Az egyesület tagjai szerint éppolyan szükséges a visszasajtolás kutatása és fejlesztése, mint amennyire elengedhetetlen ezen a területen az állami szerepvállalás, ami nélkül nem nagyon valósulhat meg az előrelépés. Az ágazat fejlődését az is akadályozza, hogy a termálvíz használata után fizetendő vízkészlet járulék az inflációnál nagyobb mértékben emelkedett az elmúlt évtizedben. A Magyar Geotermális Egyesület képviselői azt is nehezményezik, hogy - mivel ugyanilyen mértékben nem emelkedtek a gázárak, ezért - a termálvizet energetikai célra hasznosítók korábbi előnye fokozatosan csökkent, ez pedig ellentmond a megújuló energiaforrások államilag deklarált szerepének, és az ország uniós kötelezettségeinek ezen a téren. Az elnök szerint elvárható az, hogv a termálvíz hasznosítói megtudják azt, hogv az ágazattal kapcsolatban milyen jövőképet lát maga előtt a törvényhozókból, jogalkotókból álló oldal. A tisztább kép megteremtéséhez az egyesület a maga részéről szívesen hozzájárulna szakmai tudásával, közreműködésével. A termálvízzel kapcsolatban más területen is érezhető egyfajta kettősség. Hazánk jó adottságokkal rendelkezik, és akad olyan kimutatás is, amelv szerint Európában bizonyos szempontból az élmezőnyhöz tartozónak mondhatjuk magunkat. A kontinensen Izland után Magyarország a második helyen áll a mezőgazdaságban hasznosított geotermális energia felhasználása terén. Ez a pozitívnak tűnő adat viszont minden varázsát elveszti a magyar és az izlandi mezőgazdaság mértékének összehasonlítása esetében, és ez akkor is így van, ha tudjuk, hazánk nem versenyezhet a magas hőmérsékletű - például gőz alakban jelentkező - geotermikus előfordulások szempontjából se Izlanddal, se Olaszországgal, sem Oroszország távol-keleti (Kamcsatka) részével szemben, ahol a működő vulkánok környéke nagy geotermikus energiát biztosít. Magyarországon a mezőgazdasági hasznosítás céljára működtetett kutak száma 240. A 30 és 90 fok feletti hőmérsékletű kutak kifolyóvízének hőmérséklete - az egyes kutak besorolásánál * a közép-hőmérsékleti értékkel számolva - 62.7 fokosak. A hasznosított hőmennyiség éves átlaga 1,79 petajoule volt, míg a hasznosítható maximális hőmennyiség elérte a 206,67 megawattot. Bár a VITUKI többször is javasolta a hatóságnak, hogy készíttessen a vízkivételre vonatkozó felmérést, mert az ide vonatkozó adutok nem megbízhatóak, ugvanis becsléssel és bevallással készültek. Ennek oka az, hogy a geotermikus energia felhasználása az országos energiamérleg ágazati szintű adatai között - a nemzetközi gyakorlattal ellentétben - nem szerepel, pedig az EU-s országokban jegyzett idevágó statisztikákban az összes megújuló energiaforrás, és közötte a földhő adatsora jelentős szerepet játszik.


* 30-39.9 °C - 57 db, 40-49.9 °C - 22 db, 50-59.9 °C-24 db, 60-69.9 °C-38 db, 70/.79.9 °C - 32 db, 80-89.9 °C - 30 db, 90 °C feletti - 30 db.

<<Vissza


    BAREX Kft. - termál energia, szállítmányozás, felszámolás    |    5540 Szarvas, Kossuth u. 18. Tel: +36-66-313-597

Email: info@barexkft.hu